Elsősegélynyújtási ismeretek

Égések (kisebb) és forrázások (gyermek)

shutterstock_217875409.jpg

A gyermekkori forrázások és kontaktégések (tárgy okozta) a leggyakoribb gyermekkori sérülések közé tartoznak (2). Az egyes baleseti mechanizmusok előfordulása jól követhető. Kisgyermekkorban és alacsonyabb szociális környezetben élők mindkét nemnél közel azonos mértékben fordulnak elő, míg gyermek és kamaszkorban a lányoknál gyakoribbak. Ezek döntő többsége háztartási baleset (2). Kamaszkorban megemelkedik az áramütéssel kapcsolatos esetek száma, ezek a fiúk körében gyakoribbak (2). Kisgyermekkorban a háztartási égések 70%-a megelőzhető lenne (3). A gyermekkori égések 60%-a 5 éves kor alatt következik be, döntő többségük forrázás (3). 

Megelőzés:

Balesetmegelőzés tekintetében számos hazai és nemzetközi statisztika áll rendelkezésre, ezek komoly támpontot adhatnak a szülők, nagyszülők, pedagógusok és mindenki más számára (2).

A cikk elsősorban a kisebb forrázásokról és égésekről szól, ugyanakkor szót ejtünk a súlyosabb kimenetelü esetekről is balesetmegelőzési szándékkal. Öt éves kor alatt az égés okozta halálozás 67-75%-a forrázásra, 10-15%-a kontaktégésre vezethető vissza. 5 és 18 éves kor között a lángégés okozza a kegtöbb halálos kimenetelű égést (60%), második helyen a forrázás (20%), harmadik helyen az elektromos égés (5%) áll (2,3). Utóbbiak döntő többsége halálos kimenetelű (3). 

  • a fürdőszobai bojler vízhőmérséklete ne haladja meg az 55 Celsius-fokot (3),
  • előbb a hideg, majd a meleg vizet nyissuk ki, elzáráskor fordítva (3),
  • a kamillás gőzölés eredményessége vitatható, balesetveszélyessége azonban nem (3),
  • a lelógó terítő és az azon lévő forró étel/ital gyakori veszélyforrás (3),
  • kisgyermek konyhában lehetőleg ne tartózkodjon (3),
  • főzéshez a tűzhely hátsó melegítőit használjuk (3),
  • a tűzhelyről ne nyúljon ki az edény nyele, amely a kisgyermek által megragadható (3),
  • melegító/forró eszközök zsínórja (pl.: kenyérpirító) ne lógjon le, ne legyen a kisgyermek számára elérhető (3),
  • a már kihúzott, de még forró háztartási eszközök (pl.: vasaló) is veszélyforrás (3),
  • földre ne helyezzen forró folyadékot hülni (3),
  • a kihűltnek hitt parázs is okozhat kisebb-nagyobb égéseket (3),
  • ne fogyasszon forró folyadékot akkor, ha gyermeke az ölében ül (3),
  • a kályhát és egyéb fűtőberendezéseket kerítsék körbe (3),
  • fontos az égéssel kapcsolatos prevenció minél szélesebb körű terjesztése a szülők körében (3),

Számos országban már óvodás korban kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a kisgyermek felismerje a tüzet, elsajátítsa a menekülési lehetőségeket és megtanulja a segélyhívást (2). 


 

Tünetek:

A kisebb égések, forrázások leggyakoribb tünetei:

  • bőrpír (1),
  • duzzadt bőr (1),
  • fájdalom az égés területén (1),
  • hólyagok megjelenése (1). 

Ellátás:

0. Ügyeljen a biztonságra!

1. Kezdje el a mielőbbi hűtést!

2. Fedje sterilen a sebet!

3. Hívjon mentőt (112), ha:

További teendők:

Keresse a lehűlés jeleit (2)!

Keresse a sokk tüneteit (2)!

Minden, gyermeket ért égésnél orvoshoz szükséges fordulni (1,4), bizonyos esetekben azonnali (mentő) beavatkozás szükséges ld. Ellátás, mentőhívás. 

 

Amit NE tegyen!

A bőrbe égett ruhát ne próbálja kiszedni (2)! 

NE tegyen a sebre tejfölt, margarint, étolajat, sebhintőport, kenőcsöt, zsiradékot (1)!
NE alkalmazzon közvetlenül jeget hűtésre (1)!
NE szúrja ki a kialakult hólyagokat (1)!
NE alkalmazzon hűtést nagy kiterjedésű és mély égési sérülések esetén (2)!

Szerző:

Szerző: Nyíri Nóra, szakmai lektor: Marsi Zoltán