Elsősegélynyújtási ismeretek

Görcsroham

shutterstock_449130259_1280.jpg

A görcsrohamok ijesztő tünet együttesek, amelyek hátterében sok minden állhat. Egyes típusoknál a sérült egész teste rángatózni kezd,  majd eszméletvesztés következik be, nem ritkán habzik a beteg szája. Más típusoknál előfordul, hogy a görcs, rángás, megfeszülés csupán néhány izmot érint, de azon forma is ismert, mikor izomelernyedés - ennek következtében pl. elesés - következik be. Előfordulhat, hogy a roham csupán rövid idejű tudatvesztést okoz, még enyhébb esetben az érintett csak bámul maga elé kis ideig. Utóbbi különösen gyermekkorban gyakori.  Élete során a hazai lakosok, mintegy 5%-a átesik valamilyen görcsrohamon. Idegrendszeri betegség mellett számos egyéb ok vezethet görcs kialakulásához pl.: fejet ért ütés, mérgezés, oxigénhiány, hipoglikémia (2), fertőzések - meningitis - , magas láz, stroke, alkoholizmus (1). Felnőtteknél többségében epilepszia, míg gyerekeknél a lázgörcs jellemző.

Tünetek:

A roham olykor a teljes testre kiterjed, míg más esetekben csak egyes testrészekre (fej, arc, valamelyik végtag). Jellemző tünetek:

  • kontrollálhatatlan, ritmikus izomösszehúzódások (3),
  • végtagok kontrollálatlan mozgása (1),
  • maga elé bámul (1),
  • szabálytalan légzés,
  • hörgő, horkoló hang,
  • légzéskimaradás (3),
  • nyálfolyás (3),
  • habzó száj,
  • felfelé irányuló tekintet (3),
  • tágra nyílt szemek,
  • ajkak és/vagy nyelv elharapása (3),
  • vizelet- és/vagy széklet visszatartási nehézség (2,3).

Ellátás:

1. Ügyeljen a biztonságra!

2. Óvja a sérült fejét!

3. Mérje fel a beteg állapotát!

4. Szükség esetén hívjon mentőt (112)!

 

 

Amit NE tegyen!

NE próbálja meg a beteget lefogni (2,3), erős roham esetén ez akár csonttörést is okozhat!
NE rakjon semmit (pl. fakanál) a bajbajutott szájába (3)!
 

Egyéb

Epilepsziás roham alkalmával sok esetben az alábbi szakaszok különíthetők el:

1. A beteg felkiált, összeesik, teste megfeszül
2. Görcsös rángatózás, arcán az oxigénhiány jelei (cianózis)
3. Görcsroham vége, tónustalan test, eszméletlenség.
4. Lassú feltisztulás, zavart beszéd

 

Felosztás

A görcsrohamok többféle szempont szerint osztályozhatók. 

A roham kiterjedhet az egész testre (generalizált roham), míg más esetben csupán egyes izomcsoportok érintettek (parciális roham). A generalizált rohamok tovább csoportosíthatók:

  • merevgörcs - az izmok megfeszülését eredményezi (tónusos), leggyakrabban a hát- és a végtag izmokét (1).
  • rángógörcs - az izmok megfeszülése gyors, szakaszokban követi egymást (clonusos). Többnyire a nyak-, arc- és a karizmok érintettek (1).
  • kisroham (petit mal) -  időtartama csupán másodpercekben mérhető, hossza nem éri el az egy percet, külső szemlélő számára gyakran észrevehetetlen, a roham végeztével a sérült folytatja a megkezdett tevékenységét. Gyakran gyermekeknél fordul elő, maga elé bámul vagy csupán apró testrángások figyelhetők meg, pl.: szemhéj szapora pislogása, ajkak remegés(1). 
  • nagy roham (grand mal) - neve nem elsősorban a roham időtartamára vonatkozik (bár akár 4-5 perc is lehet), inkább a tünetekre. A beteg gyakran eszméletét veszti, egész teste megfeszül, remeg (1).
  • tónustalan - ez esetben az izmok elveszítik tónusokat, sok esetben a beteg elesik, majd azonnal mozgásképessé válik.

Szerző:

Szerző: Pávó Mihály, szakmai lektor: Marsi Zoltán

Források:

1. Mayoclinic
2. SJA
3. IFRC