Gerincsérülés
A gerincsérülés súlyos, gyakran életveszélyes sérülés, amely komoly odafigyelést igényel a laikus elsősegélynyújtótól is, hisz egyetlen rossz mozdulat jelentősen súlyosbíthatja a bajbajutott állapotát. Az ellátás során értékelni kell a baleseti mechanizmust és a tüneteket is.
Évtizedek óta alkalmaznak különböző technikákat a valódi vagy potenciális gerincsérülést szenvedett betegek mozdulatlanságának biztosítására, mozgatására és légútbiztosítására annak ellenére, hogy ezen technikák alkalmazását alátámasztó, jó minőségű bizonyítékok nem állnak rendelkezésre. A különböző technikák alkalmazása, hatékonysága és szükségessége szakmai körökben egyre több aggályt vet fel, a bizonyítékok elsősorban azt erősítik, hogy ezen beavatkozások károsak lehetnek. (8)
Okai:
Világszerte egymillió sérült közül 15-40 szenved gerincsérülést, amelyen belül a nyaki régió sérülése a legnagyobb arányú. A gerincvelő sérülések több mint 50%-a fiatalkorban, 16-30 éves kor között következik be.
Kiváltó ok (az Egyesült Államokban): gépjármű baleset (56%), véletlen esés (14%), lőfegyver használata (9%), sportbaleset (7%).
Egy másik, szintén az Egyesült Államokra vonatkozó egészségügyi statisztika a gerincsérültek megoszlását az alábbi arányokkal írja le: gépjármű baleset (38%), véletlen esés (32%), erőszak (14%). Norvégiai adatok alapján az országban bekövetkező gerincsérülések 60%-a esésre, 21%-a gépjárműbalesetre vezethető vissza.
Egy gépjárműbiztonsági tanulmány a nyaki gerincsérülések megoszlását vizsgálta, ez alapján (8412 fő) a sérültek 45%-a nem használt biztonsági övet, 38%-a használt biztonsági övet, azonban légzsák nem volt a gépjárműben, 8%-a úgy szerzett nyaki gerincsérülést, hogy biztonsági övet is használt és a légzsák is működött.
Gondoljon a gerincsérülés lehetőségére az alábbi esetekben:
- magasból esés (2) - álló magasságnál magasabbról (3),
- lóról (2), létráról, lépcsőről stb. esés,
- hátára esett (2),
- erős ütés érte a fejét, nyakát, hátát (1),
- gázolás (3),
- bukósisakot/védősisakot viselt sérült (motoros, kerékpáros, síelő stb.),
- motorral (2,3), kerékpárral elesett (3),
- sekély vízbe ugrás (2),
- nagy erejű gépkocsi baleset (3),
- akasztás,
- csecsemőnél pelenkázó asztalról történő leesés,
- villámcsapás (8),
- 65 év feletti sérült esetén (3).
Tünetek:
Az alábbi tünetek utalhatnak gerincsérülésre:
- hematóma, duzzanat a gerincen,
- fájdalom a gerinc vonalában (1,2,3),
- nyaki gerincszakasz fájdalma (1),
- végtagok ügyetlenek, érzéketlenek (2), zsibbadnak (1), bizseregnek (2,3), szúró érzés van bennük,
- izomgyengeség (1,3),
- végtagjait nem tudja mozgatni (1,2),
- a gerincoszlop rendellenes helyzete (1,2),
- légzési nehézség (2),
- vizeletét, székletét nem tudja visszatartani (1,2),
- bevizelt, székelt a bajbajutott.
Ne feledje! A baleseti mechanizmus alapján is feltételezhetjük a gerincsérülést. A fenti tünetek hiánya nem zárja ki a gerincsérülés lehetőségét!
Ellátás:
0. Ügyeljen a biztonságra!
1. Törekedjen a sérült mozdulatlanságára!
2. Kérdezze ki tüneteiről!
3. Hívjon mielőbb mentőt (112)!
További teendők:
Ha sérülést talált, próbálja meg úgy ellátni, hogy a sérültet ne mozgassa!
Óvja a sérültet a lehűléstől, használjon takarót vagy izolációs fóliát!
Ha a sérült eszméletlen, biztosítson légutat az áll előre emelésével - Esmarch-fogás (2). Egyes vizsgálatok kétségbe vonják az áll előre emelésével történő légútbiztosítás hatékonyságát.
További lehetőség, hogy társak bevonásával fordítsa az oldalára (farönk technika), így biztosítva szabad légutakat (4). A farönk technikát optimális esetben 4 segélynyújtó, összehangoltan végezze (4), egy a fej-nyak mozdulatlanságát biztosítja, míg a másik az átfordítást végzi (1).
Egy segélynyújtó esetén a High Arm In Endangered Spine (HAINES) pozíció kialakítása javasolt (5,6)
A mentők megérkezéséig rendszeresen ellenőrizze a légzést (2)!
A bukósisak eltávolítása csak indokolt esetben szükséges (1)!
Légzés-, keringésmegállás esetén alkalmazzon újraélesztést (1,2), a fejet ekkor se hajtsa hátra (1).
Egyéb információk:
Vizsgálatok támasztják alá, hogy a mozgatásra szoruló sérültnél kisebb a nyaki gerinc elmozdulásának az esélye akkor, ha a bajbajutott - lehetőleg a nyak szekszerű rögzítése mellett - saját erejéből szál ki az autóból, azzal szemben, ha szakemberek emelik ki. (8)
Nyakmerevítő használata nem ajánlott (3).
A segélynyújtó kezével történő fej/nyak húzás eredményességével kapcsolatban nem állnak rendelkezésre megbízható vizsgálatok. (8)
Kerülendő a sérült szoros leszíjazása/rögzítése (3).
Amennyiben a sérültet (pl.: erdőből történő mentés miatt) hordágyra kell fektetni, a hordágyra emelés/csúsztatás bizonyítottan kisebb kockázattal jár, mint a farönk görgető technika. (8) A hordágyon a bajbajutott akár az oldalfekve is rögzíthető (pl.: légútbiztosítás miatt), a vizsgálatok alapján ritkán következett be nyaki csigolya elmozdulás. Ne feledje azonban, hogy kevés vizsgálati eredmény áll rendelkezésre! (8)
Taktikai (harci), lőtt sérüléssel járó baleset során NE képezzen prioritást a gerinc rögzítése! (9, 10, 11, 12)
Szerző:
Szerző: Pávó Mihály, szakmai lektor: Marsi Zoltán
Források:
1. Mayoclinic
2. SJA
3. IFRC
4. EOKTA
5. qualsafe.com
6. Recovery and H.A.IN.E.S. Positions with Nick Rondinelli
7. Bánfai-Csonka Henrietta, Dr. Bánfai Bálint: A gerincsérültek rögzítése - merre tovább?, Magyar Mentésügy XXXIV. évfolyam 1. szám 2020
8. WMC
9. American College of Surgeons Committee on Trauma
10. American College of Emergency Physicians
11. National Association of EMS Physicians
12. Eastern Association for the Surgery of Trauma