Elsősegélynyújtási ismeretek

Sokk (vérellátási zavar)

IMG_5235.jpg

Jelen szövegkörnyezetben a sokkon olyan életveszélyes állapotot értünk, amely vérellátási zavarra vezethető vissza. Ez esetben bizonyos sejtek nem jutnak elegendő oxigénhez, így egyes szervek akár maradandó károsodást szenvedhetnek (1). Súlyos esetben akár halállal is végződhet (1). Az oxigénhiányra a gyors anyagcseréjű szervek a legérzékenyebbek, így az agy és a szív. Semmiképp sem keverendő az érzelmi állapotra visszavezethető sokkra. A két kifejezés az angol (shock) nyelvben is megegyezik. 

A sokk típusai

1. Kivérzéses (hipovolémiás) sokk (3)

Az érrendszerben kialakuló folyadékvesztés következménye, melyet általában hideg, verejtékes bőr, gyors és felületes légzés kísér. Bekövetkezhet súlyos belső vagy külső vérzés következtében (2). Hipovolémiás sokkot nem csupán a vérzés, hanem a nagyobb kiterjedésű égés is okozhat (egyéb belgyógyászati rendellenességeket nem említve). Súlyosságát négy fokozatba sorolhatjuk.

2. Szív eredetű (kardiális/kardiogén) sokk (3)

Elsősorban a szív pumpafunkciójának zavarára visszavezethető állapot, melyet gyenge vagy hiányzó pulzus, szívritmuszavar, gyakran emelkedett pulzusszám kísér. Bekövetkezhet pl.: szívroham vagy szívelégtelenség során (2). 

3. Folyadékvesztéses (dehidratációs) sokk

Jelentős folyadékvesztés következtében alakulhat ki, pl.: hasmenés, hányás, égési sérülés (1,2). 

4. Disztribúciós sokk (3)

Kialakulása számos tényezőre vezethető vissza, lehet ideg- vagy hormonrendszeri, kialakíthatja anafilaxiás sokk (allergiás reakció)(1,2), szeptikus sokk (1), vagy akár fertőzés (1,2) is. Lefolyásának fő jellemzője a szervezet folyadék eloszlásának hirtelen megváltozása.

Tünetek:

A sokk tünetei igen különbözőek lehetnek. Egyes személyeknél csupán gyengeség (1,3), némi zavartság figyelhető meg, míg másoknál lényegesen markánsabb tünetek jelentkeznek. Sokkos állapotra utalhat:

  • sápadt bőr (1,3),
  • sápadt arc (2),
  • gyengeség (1),
  • szorongás (1),
  • izgalom (1),
  • szédülés (1,3),
  • hideg, nyirkos, verejtékes bőr (1,2,3),
  • száraz ajkak, nyelv,
  • szomjúság,
  • szédülés,
  • álmosság (2),
  • fáradtság (3),
  • zavartság (2),
  • hányinger és hányás (1),
  • kitágult pupillák (1),
  • szapora vagy gyenge pulzus (1,3),
  • gyors, felületes légzés (1,2),
  • szívtől távolabb, pl. csuklón alig vagy nem tapintható pulzus,
  • ájulás (1),
  • súlyos esetben eszméletvesztés (2).

Ellátás:

1. Fektesse le a bajbajutottat!

2. Mérlegelje a mentőhívást (112)!

3. Lazítsa meg a beteg ruházatát!

4. Biztosítson nyugalmat az érintett számára!

 

 

További teendők:

Ha a beteg eszméletét vesztette biztosítson szabad légutat stabil oldalfektetéssel (3).

Ha leállt a légzése kezdje meg az újraélesztést (1)!

Gondoljon a lehűlés lehetőségére, szükség esetén takarja be a pácienst (1). 

Nem javasolt a sérült etetése és itatása (1,4). 

Egyéb

Egyes irodalmak (3) hangsúlyozzák, hogy fontosabb lehet a sokk okainak felismerése, és az adott ok szerinti ellátás, mint csupán a sokk felismerése és a sokkfektetés. 

Szerző:

Szerző: Fekete Emília, szakmai lektor: Marsi Zoltán

Források:

1. Mayoclinic
2. SJA
3. IFRC
4. WEBMD

Perkins GD, Handley AJ, Koster KW, et al. European Resuscitation Council guide- lines for resuscitation 2015 Section 2 adult basic life support and automated external defibrillation in Resuscitation. 95:81–98, 2015.

Zideman D, De Buck E, Singletary EM et al. European Resuscitation Council Guidelines for Resuscitation 2015 Section 9. First Aid Resuscitation 95, 278–287, 2015.

Zideman D, Singletary EM, De Buck E, et al. Part 9: First aid: 2015 international consensus on cardiopulmonary resuscitation and emergency cardiovascular care science with treatment recommendations in Resuscitation. 95:e229–65, 2015.